Kovács Sándor
1894 - 1942
római katolikus pap, újságíró, országgyűlési képviselő

1894. április 29-én született Szentpéterszegen. 1913-ban Nagyváradon érettségizett, majd még abban az évben a Nagyvárai Római Katolikus jogakadémia hallgatója lett. 1914-től a Nagyváradi szeminárium kispapjaként tevékenykedett, 1917. július 15-én szentelték pappá Szilágysomlyón.

1918. február 1-én mint káplán kezdte meg papi szolgálatát Endrődön, majd 1918. június 22-én Nagyvárad-Újvárosba helyezték át. 1922. szeptember 12. és 1924. februárja között Békéscsabán, majd Debrecenben szolgált szintén káplánként. 1934-ben Debrecenben püspöki irodavezetői kinevezést kapott.

Aktívan részt vett mindenkori állomáshelye, főleg Debrecen kulturális és társadalmi életében, utóbbi helyen tartott irodalmi estjei kiemelkedő események voltak az egész város számára. 1934-től országos titkára lett az Actio Catholicának, e téren kifejtett szervező munkája során az ország szinte minden nagyobb plébániáján prédikált.

Az 1938. február 27-i, kőszegi időszaki választáson az országgyűlési képviselői posztért is elindult, és bár az első számlálás eredménye szerint 5 szavazattal kisebbségben maradt, június 1-jei döntésével a közigazgatási bíróság mégis neki ítélte a mandátumot. A parlamentben az ellenzéki Keresztény Gazdasági és Szociális Párt-hoz csatlakozott.

1912-től volt a nagyváradi Tiszántúl című napilap munkatársa. 1922. december 15. és 1924 januárja között a békéscsabai kiadású Őrszemnek volt alapító felelős szerkesztője, Debrecenben pedig 1925 novembere és 1934 októbere között majdnem egy évtizeden át töltött be ugyanilyen pozíciót a Katolikus Figyelő című lapnál.

Gyakran használt álnevei voltak: Szeghy Péter és Falu Pál; esetenként a ks betűjegyet is használta.

Mint bihari plébános halt meg, 1942-ben.