Településtörténet


Szentpéterszeg, Berettyóújfalutól keletre elterülõ község Hajdú-Bihar megye bihari térségében. Napjainkban a település jellegzetes alföldi falu. Lakóinak száma 1180 fõ.

„E község neve elsõben Szentpéter volt, mert Praynál a többi sárréti községek közt még így találjuk s a megye 1552-ik év összeírásában és a Szentpéter után szakítással íratik a „szeg" rag.


Szentpéterszegen a hitújítás elõtt plébánia volt és a hagyomány emlékezik egy, e határon állott Szent Péter nevû kolostorról, melyeket tudva bátran hihetjük, hogy Szent Péter nevet Péter Apostoltól nyerte, a szeg rag pedig azon körülménybõl ragadt nevéhez, mert a község közepe táján a Berettyóba beömlõ ér által a község zug vagy szegbe szoríttatott. Fekszik Szentpéterszeg Berettyóújfalutól ½ órányira" (Osváth Pál). [1]

„A község elsõ okleveles említésére 1285-ben találunk példát a Zichy okmánytárban, amely a gáborjáni monostorral együtt említi - XIII-XIV. században Gáborján tartozéka. Az 1552. évi dicális összeírás Szentpéterszeget a nagyváradi káptalan birtokaként tünteti fel 25 portával.

A lakosság a XVII. Sz. elején áttért az új hitre, s így az õsi plébánia megszûnt. 1621-ben a szentpéterszegi református egyház a debreceni esperességhez tartozott. Az, hogy a középkori templomot használták-e ebben az idõben, arra nincs adatunk. Lehetséges, hogy ez a faluval együtt az 1660. évi Szajdi-féle tatárdúlás áldozata lett.

A kuruc felkelés alatt ismét megsemmisültek a falu okmányai (1669-ben nem írták össze). A református egyház anyakönyvei 1767-tõl vannak meg." (Dr. Matolcsi Lajos)[2]

A XVIII. században újra benépesült, a nagyváradi római katolikus káptalan birtoka, lakói viszont református vallásúak voltak.

Az 1900-as évek elejére alakult ki a jelenlegi közigazgatási területe. Az itteni lakosok munkájának köszönhetõen erre az idõpontra jómódú középparaszti réteg alakult ki, de jellemzõen szegény sorsú cselédek, kisbérlõk lakják a falut. A berettyóújfalui heti vásárok állandó résztvevõi, e helyen cserél gazdát terményük és állataik jó része. Jókedvû vásározók a péterszegiek, sokszor akad baj emiatt a hatóságokkal, mert mulatós kedvében igen-igen hajlamosak másokkal való összetûzésre, nem véletlenül emlegették õket „péterszegi bicskások" néven. A II. világháború után lakosainak száma jelentõsen csökkent.

Ma: jellegzetes alföldi falu.  A tiszta, gondozott utcák a lakók igényességérõl tanúskodnak. Az elmúlt években megvalósult községfejlesztési tervek a lakosság elvándorlását igyekeznek megállítani. A legsúlyosabb problémát a munkanélküliség jelenti, mint az ország keleti felében általában. A tõkével rendelkezõk nem ebben a régióban szándékoznak befektetni. Az önkormányzat minden lehetõséget megragad, hogy munkahelyet teremtsen, vállalkozókat ösztönözzön a település munkanélkülijeinek foglalkoztatására. Sokat tesz azért, hogy lakói szeressenek itt élni, a család fiataljainak érdeke legyen a szülõfalujában való letelepedés. Ezt a célt szolgálta a telefon, gázhálózat kiépítése, az infrastruktúra fejlesztése, kábeltévé és szélessávú Internet bevezetése, szemétszállítás.

Hösi Emlékmű Szentpéterszegen



Az 1848-49-es szabadságharc áldozatai

Harasztosi András
Horváth Sándor
T. Kun Sándor
Lisztes Antal
Mészáros András
Mészáros György
Cs. Nagy Sándor
Seres Ádám
Szabó János
Á. Szabó Sándor
Szökőcs Mihály
Zakar András


Az I. világháború áldozatai

Ambrus Mihály
Gy. Ambrus Mihály
Aranyi József
Balázsi Lajos
Balogh Antal
Cs. Balogh József
Cs. Balogh Sándor
Balogh Zsigmond
Beleczky Géza
Bondár Mihály
Bozsányi Imre
Demeter János
B. Ékes István
Furka Gyula
K. Gazsó József
T. Harasztosi Lajos
B. Harasztosi Sándor
Huszti János
Huszti József
Huszti Sándor
Jákó Lajos
Kerekes Gyula
Kokas Sándor
Kovács Sándor
G. Kun Imre
T. Kun Imre
R. Lakatos József
Lakatos Pál
Lakatos Sándor
B. lakatos Sándor
Mező Károly
Á. Mészáros Sándor
Cs. Mészáros Zsigmond
Oláh Zsigmond
Patai Sándor
Pásztor István
Rada Sándor
Sándor Imre
Sándor Mihály
Sándor József
V. Szabó Gyula
B. Szabó József
B. Szabó Lajos
B. Szabó László
S. Szabó Mihály
T. Szepesi Mihály
Tornyi Lajos
É. Turzó András
L. Turzó Imre
B. Turzó Lajos
G. Turzó Sándor
Ujhelyi Imre
Vadász Vince
Vas Imre
Vékony Bálint


A II. világháború áldozatai

Ambrus Sándor
Balogh Albert
Bedő Vince
Blumenfeld Andor
Blumenfeld Dávid
Blumenfeld Dávidné
Boros Lajos
Daróczi Lajos
Erdei Lajos
Ékes Ferenc
Ékes Pál
Ékes Sándor
Fene Lajos
Furka László
Furka Vince
Gazsó József
Gazsó Pál
K. Gazsó Sándor
Gombos Jenő
Harasztosi Sándor
Huszti Vince
Góz Sándor
Ilisz Bálint
Kathó István
Kovalcsek Gábor
Kovács Bálint
Kovács Pál
Kun Lajos
Lővi Miklós
Mészáros Lajos
Moskovitz Ferencné
Cs. Nagy Imre
B. Nagy József
Cs. Nagy József
S. Nagy László
Nagy Sándor
S. Nagy Vince
Sain Imre
Solymosi György
H. Szabó Albert
Szabó Gyula
P. Szabó Imre
Szepesi Mihály
Tar Albert
Tornyi Imre
Tornyi Sándor
Turzó Mihály
Vígh Dezső

 

Aki mélyebb ismeretekre vágyik környékünk történelmét, a hajdani Bihar vármegye életét jellegzetességeit illetően használja az alábbi linkeket:

Cséplő Péter - Bihar vármegye és Nagyvárad őskora - 1901

Ifj. dr. Reiszig Ede - Bihar vármegye története 1 - 1901

Ifj. dr. Reiszig Ede - Bihar vármegye története 2 - 1901

Vende Aladár - Bihar vármegye községei - 1901

Vende Aladár - Bihar vármegye népe - 1901

Winkler Lajos - Bihar vármegye társadalma - 1901

Osváth Lajos - Bihar vármegye önkormányzata és közigazgatása a legújabb időkben - 1901

Vende Aladár - Nagyvárad - 1901

Naményi Lajos - Nagyvárad szinészete 1901

Bihar vármegye faunája - Kertész Miksa - 1901

Bihar vármegye flórája - Flatt Károly - 1901

Korbély József - Vízszabályozás és árvédelem - 1901

May Sándor - Közútak Bihar vármegyében - 1901

Szmazsenka Ernő - Bihar vármegye vasútjai - 1901

Erdélyi Zoltán - Posta, távíró és távbeszélő Bihar vármegyében - 1901

Dr. Sarkadi Lajos, Winkler Lajos és Vende Aladár - Bányászat, ipar, kereskedelem és hitelügy Bihar vármegyében - 1901

Alföldi Flatt Károly, Sterba Szabolcs és Vende Aladár - Bihar vármegye mezőgazdasága, állattenyésztése és erdőgazdasága - 1901

Edelmann Menyhért - Bihar vármegye közegészségügye - 1901

Dr. Dési Géza - Törvénykezés Bihar vármegyében -1901

Sipos Orbán - Bihar vármegye közoktatásügye - 1901

Kende János - Bihar vármegyei irodalom és tudomány - 1901

Sulyok István - Az evangélikus református egyház Bihar vármegyében - 1901

Ifj. dr. Reiszig Ede - Bihar vármegye nemes családjai - 1901

Ifj. dr. Reiszig Ede és Zsák J. Adolf - Bihar vármegye kiváló szülöttei - 1901