Szentpéterszeg, Berettyóújfalutól keletre elterülõ község Hajdú-Bihar megye bihari térségében. Napjainkban a település jellegzetes alföldi falu. Lakóinak száma 1180 fõ.
„E község neve elsõben Szentpéter volt, mert Praynál a többi sárréti községek közt még így találjuk s a megye 1552-ik év összeírásában és a Szentpéter után szakítással íratik a „szeg" rag.
Szentpéterszegen a hitújítás elõtt plébánia volt és a hagyomány emlékezik egy, e határon állott Szent Péter nevû kolostorról, melyeket tudva bátran hihetjük, hogy Szent Péter nevet Péter Apostoltól nyerte, a szeg rag pedig azon körülménybõl ragadt nevéhez, mert a község közepe táján a Berettyóba beömlõ ér által a község zug vagy szegbe szoríttatott. Fekszik Szentpéterszeg Berettyóújfalutól ½ órányira" (Osváth Pál). [1]
„A község elsõ okleveles említésére 1285-ben találunk példát a Zichy okmánytárban, amely a gáborjáni monostorral együtt említi - XIII-XIV. században Gáborján tartozéka. Az 1552. évi dicális összeírás Szentpéterszeget a nagyváradi káptalan birtokaként tünteti fel 25 portával.
A lakosság a XVII. Sz. elején áttért az új hitre, s így az õsi plébánia megszûnt. 1621-ben a szentpéterszegi református egyház a debreceni esperességhez tartozott. Az, hogy a középkori templomot használták-e ebben az idõben, arra nincs adatunk. Lehetséges, hogy ez a faluval együtt az 1660. évi Szajdi-féle tatárdúlás áldozata lett.
A kuruc felkelés alatt ismét megsemmisültek a falu okmányai (1669-ben nem írták össze). A református egyház anyakönyvei 1767-tõl vannak meg." (Dr. Matolcsi Lajos)[2]
A XVIII. században újra benépesült, a nagyváradi római katolikus káptalan birtoka, lakói viszont református vallásúak voltak.
Az 1900-as évek elejére alakult ki a jelenlegi közigazgatási területe. Az itteni lakosok munkájának köszönhetõen erre az idõpontra jómódú középparaszti réteg alakult ki, de jellemzõen szegény sorsú cselédek, kisbérlõk lakják a falut. A berettyóújfalui heti vásárok állandó résztvevõi, e helyen cserél gazdát terményük és állataik jó része. Jókedvû vásározók a péterszegiek, sokszor akad baj emiatt a hatóságokkal, mert mulatós kedvében igen-igen hajlamosak másokkal való összetûzésre, nem véletlenül emlegették õket „péterszegi bicskások" néven. A II. világháború után lakosainak száma jelentõsen csökkent.
Ma: jellegzetes alföldi falu. A tiszta, gondozott utcák a lakók igényességérõl tanúskodnak. Az elmúlt években megvalósult községfejlesztési tervek a lakosság elvándorlását igyekeznek megállítani. A legsúlyosabb problémát a munkanélküliség jelenti, mint az ország keleti felében általában. 
A tõkével rendelkezõk nem ebben a régióban szándékoznak befektetni. Az önkormányzat minden lehetõséget megragad, hogy munkahelyet teremtsen, vállalkozókat ösztönözzön a település munkanélkülijeinek foglalkoztatására. Sokat tesz azért, hogy lakói szeressenek itt élni, a család fiataljainak érdeke legyen a szülõfalujában való letelepedés. Ezt a célt szolgálta a telefon, gázhálózat kiépítése, az infrastruktúra fejlesztése, kábeltévé és szélessávú Internet bevezetése, szemétszállítás.
Hösi Emlékmű Szentpéterszegen
Az 1848-49-es szabadságharc áldozatai
| Harasztosi András Horváth Sándor T. Kun Sándor Lisztes Antal |
Mészáros András Mészáros György Cs. Nagy Sándor Seres Ádám |
Szabó János Á. Szabó Sándor Szökőcs Mihály Zakar András |
Az I. világháború áldozatai
| Ambrus Mihály Gy. Ambrus Mihály Aranyi József Balázsi Lajos Balogh Antal Cs. Balogh József Cs. Balogh Sándor Balogh Zsigmond Beleczky Géza Bondár Mihály Bozsányi Imre Demeter János B. Ékes István Furka Gyula K. Gazsó József T. Harasztosi Lajos B. Harasztosi Sándor Huszti János Huszti József |
Huszti Sándor Jákó Lajos Kerekes Gyula Kokas Sándor Kovács Sándor G. Kun Imre T. Kun Imre R. Lakatos József Lakatos Pál Lakatos Sándor B. lakatos Sándor Mező Károly Á. Mészáros Sándor Cs. Mészáros Zsigmond Oláh Zsigmond Patai Sándor Pásztor István Rada Sándor Sándor Imre |
Sándor Mihály Sándor József V. Szabó Gyula B. Szabó József B. Szabó Lajos B. Szabó László S. Szabó Mihály T. Szepesi Mihály Tornyi Lajos É. Turzó András L. Turzó Imre B. Turzó Lajos G. Turzó Sándor Ujhelyi Imre Vadász Vince Vas Imre Vékony Bálint |
A II. világháború áldozatai
| Ambrus Sándor Balogh Albert Bedő Vince Blumenfeld Andor Blumenfeld Dávid Blumenfeld Dávidné Boros Lajos Daróczi Lajos Erdei Lajos Ékes Ferenc Ékes Pál Ékes Sándor Fene Lajos Furka László Furka Vince Gazsó József |
Gazsó Pál K. Gazsó Sándor Gombos Jenő Harasztosi Sándor Huszti Vince Góz Sándor Ilisz Bálint Kathó István Kovalcsek Gábor Kovács Bálint Kovács Pál Kun Lajos Lővi Miklós Mészáros Lajos Moskovitz Ferencné Cs. Nagy Imre |
B. Nagy József Cs. Nagy József S. Nagy László Nagy Sándor S. Nagy Vince Sain Imre Solymosi György H. Szabó Albert Szabó Gyula P. Szabó Imre Szepesi Mihály Tar Albert Tornyi Imre Tornyi Sándor Turzó Mihály Vígh Dezső |
Aki mélyebb ismeretekre vágyik környékünk történelmét, a hajdani Bihar vármegye életét jellegzetességeit illetően használja az alábbi linkeket:
Cséplő Péter - Bihar vármegye és Nagyvárad őskora - 1901
Ifj. dr. Reiszig Ede - Bihar vármegye története 1 - 1901
Ifj. dr. Reiszig Ede - Bihar vármegye története 2 - 1901
Vende Aladár - Bihar vármegye községei - 1901
Vende Aladár - Bihar vármegye népe - 1901
Winkler Lajos - Bihar vármegye társadalma - 1901
Osváth Lajos - Bihar vármegye önkormányzata és közigazgatása a legújabb időkben - 1901
Vende Aladár - Nagyvárad - 1901
Naményi Lajos - Nagyvárad szinészete 1901
Bihar vármegye faunája - Kertész Miksa - 1901
Bihar vármegye flórája - Flatt Károly - 1901
Korbély József - Vízszabályozás és árvédelem - 1901
May Sándor - Közútak Bihar vármegyében - 1901
Szmazsenka Ernő - Bihar vármegye vasútjai - 1901
Erdélyi Zoltán - Posta, távíró és távbeszélő Bihar vármegyében - 1901
Edelmann Menyhért - Bihar vármegye közegészségügye - 1901
Dr. Dési Géza - Törvénykezés Bihar vármegyében -1901
Sipos Orbán - Bihar vármegye közoktatásügye - 1901
Kende János - Bihar vármegyei irodalom és tudomány - 1901
Sulyok István - Az evangélikus református egyház Bihar vármegyében - 1901
Ifj. dr. Reiszig Ede - Bihar vármegye nemes családjai - 1901
Ifj. dr. Reiszig Ede és Zsák J. Adolf - Bihar vármegye kiváló szülöttei - 1901